Az Orvosi Hetilap a magyar orvosszakmai folyóiratok meghatározó képviselője. Markusovszky Lajos 1857-ben azzal a céllal alapította, hogy az új tudományos eredményekről magyar nyelven tájékozódhassanak az olvasók.
 |
Alapítva: | 1857 |
| Főszerkesztő: | Dr. Papp Zoltán, professor emeritus | |
| Kiadó: | Akadémiai Kiadó Zrt. | |
| Papír ISSN: | 0030-6002 | |
| Online ISSN: | 1788-6120 | |
| Megjelenés: | hetente, évi 52 füzetben |
A folyóirat a Markusovszky Lajos Alapítvány tudományos folyóirata, a klinikai és kísérletes orvostudomány területéről közöl eredeti munkákat és összefoglaló referátumokat. Rovataiban epidemiológiával, diagnosztikával, terápiával és betegségek megelőzésével foglalkozó közleményeket olvashatunk, valamint megtaláljuk a kísérletes orvostudomány eredeti közleményeit, illetve orvostörténeti munkákat is. Az Orvosi Hetilap a legrégebbi magyar sajtótermék és az egyetlen, hetente megjelenő tudományos szaklap. Családorvosok, kórházak, klinikák, tudományos intézetek, valamint a közegészségügy dolgozói számára is szakforrásként szolgál.
A szerkesztőbizottság ide kattintva tekinthető meg.
Megrendeléshez kattintson ide.
Az Orvosi Hetilap története
Markusovszky Lajos több, mint 160 évvel ezelőtt, 1857-ben forradalmi tettet hajtott végre, hiszen az orvosi szaknyelvben a korábbi latin és német nyelv helyett meghonosította a magyart. (A Bugát Pál által néhány évvel korábban létre- hozott Orvosi Tár pár évnyi kiadás után, a szabadságharc leverését követően megszűnt.) Az Orvosi Hetilap 1862- ben mellékletként kiadta az „Orvos-Gyógyszerészi Mű- szógyűjteményt”, amely az első használható orvosi szó- tárunk volt. A Müller Emil könyvnyomdájában készített Orvosi Hetilap hosszú időn át egymaga jelentette a ma- gyar orvostudomány fórumát, és a későbbiek során is annak egyik legfőbb tényezőjévé vált.
A nagy szervező Markusovszky Lajos (1815. április 25. – 1893. április 21.) az Orvosi Hetilapot követően a szaktudás és a szaknyelv fejlesztésére 1864-ben létrehozta a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot és megalapította az Országos Közegészségügyi Tanácsot (1868). Markusovszky Lajos nagy alkotásai közül időrendben a következő volt az orvosképzés rendezése, tanszékek létesítése és ezek számára épületek emelése. A pesti orvosegyetem gondviselőjeként minisztériumi állásban nagy szerepet vállalt az Üllői úti orvosi természettani intézetek és klinikák létrehozásában.
Balogh Kálmán professzor 1862-től haláláig, 1889-ig volt az Orvosi Hetilap főszerkesztőjének a segítségére, majd a betegeskedő Markusovszky Lajos helyett 1889- től 1905-ig Balogh Kálmán briliáns tehetségű tanítvá- nya, a kórtani kutató Hőgyes Endre lett a lap főszerkesz- tője. Az Orvosi Hetilap nagynevű főszerkesztőjének egészségi állapota 1905-ben a lap szerkesztőségében vál- tozást tett szükségessé. Az új főszerkesztő, a nemzetközi hírű anatómus professzor, Lenhossék Mihály lett, aki 1905 és 1922 között irányította a lap kiadását.
Az Orvosi Hetilap megindulásával egy időben történt Semmelweis tanári kinevezése, és „az anyák megmentőjének” minden magyar nyelvű írása itt jelent meg, elsősorban Markusovszky ösztönzésére. Nekrológja szintén az alapító tollából való, majd hosszabb szünet után innen indult el rehabilitációja, amelynek egyik csúcspontja éppen 1906-ra esik.
Az első világháború befejeztével az egész országot sújtó nagy gazdasági válság idején az Orvosi Hetilap is súlyos anyagi helyzetbe került. A lapot a megszűnés veszélye fenyegette. Ebben a helyzetben a szerkesztők a kiváló kultúrpolitikushoz, Klebersberg Kunó miniszterhez fordultak, aki kivezette a hetilapot a gazdasági válságból és irányítását egy sajtóbizottságra bízta, felelős szerkesztőként Vámossy Zoltánt jelölte meg. Vámossy Zoltán 1944 végéig szerkesztette a lapot, s az Orvosi Hetilapon keresztül próbált befolyásra szert tenni az egészségpolitikában, nem riadván vissza kora egészségügyi politikájának legkeményebb bírálatától sem.
Az Orvosi Hetilap a II. világháborút követően két év keserű szünet után indult újra. Trencséni Tibor felelős szerkesztőként az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének mint laptulajdonosnak a segítségével 1948-ban újraindította az Orvosi Hetilapot és vezette azt 42 éven át. Az Orvosi Hetilap íratlan hagyománya szerint „nagy név és nagy múlt” kellett a főszerkesztői kinevezéshez, ezért a 42 éves Trencséni Tibor szerényen „felelős szerkesztő”-nek engedte magát kinevezni, és a kezdeti néhány évben Horányi Béla, majd Rusznyák István, később Issekutz Béla professzorokat tüntette fel főszerkesztőként az egyes lapszámokon. Ugyanakkor egyre inkább bebizonyosodott Trencséni Tibor alkalmassága, aki kiváló tehetségével és fáradhatatlan szorgalmával a rendszerváltásig elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar orvosok továbbképzésében és eredeti munkásságuk igényes közlésének elősegítésében. Trencséni Tibor, a neves belgyógyász, egészségpolitikus és orvos-irodalmár, több évtizeden át a hadsereg orvostisztje csodával határos módon mindenki számára elfogadhatóan biztosította a nehéz politikai körülmények között is az Orvosi Hetilap megújulását.
1989. október 1-jén, 82 éves korában az általa nagyra tartott belgyógyász professzornak, Fehér Jánosnak (1932–2010) adta át a főszerkesztői stafétabotot. Az Orvosi Hetilap további zavartalan fenntartása érdekében Fehér professzor Csomós Géza, Németországban élő professzorral létrehozta a Markusovszky Lajos Alapítványt. A lap kiadója 1991 és 2001 között a Springer Hungarica, majd 2006-ig ismét a Medicina Könyvkiadó volt. 2007-től a legrégibb magyar tudományos kiadó, az Akadémiai Kiadó teszi lehetővé hetenként a lap szép kiállítású, zavartalan megjelenését. Fehér János főszerkesztő érdeme, hogy nyitott az angol nyelvterületre, és elérte azt, hogy a magyar szerzők magyar nyelven publikált munkái a világhálón keresztül az egész világra eljussanak. Fehér János professzor és az őt halála után (2010-ben) főszerkesztőként követő Rácz Károly professzor, valamint Vasas Lívia könyvtárigazgató áldozatos és kitartó munkájának köszönhetően 2015-ben az Orvosi Hetilap nemzetközileg jegyzett, „impakt faktoros” szaklap lett. A lap jelenleg a PubMed-ben közel 30 ezer bibliográfiai rekordon szerepel.
A jelenlegi főszerkesztő, Papp Zoltán professzor úr szándéka fennakadás nélkül szolgálni tovább az Orvosi Hetilapot és a magyar orvostudományt.
A folyóirat a Magyar Kulturális Örökség része.
Az Orvosi Hetilap főszerkesztői:
- Markusovszky Lajos (1857 - 1862)
- Balogh Kálmán (1862 - 1889)
- Hőgyes Endre (1889 - 1905)
- Lenhossék Mihály (1905 - 1922)
- Vámossy Zoltán (1923 - 1944)
- Trencséni Tibor (1948 - 1989)
- Fehér János (1989 - 2010)
- Rácz Károly (2010 - 2016)
- Papp Zoltán (2017 - )
Források:
- Szállási Árpád: Az Orvosi Hetilap száz évvel ezelőtt. DOI: 10.1556/OH.2007.H2087
- Dörnyei Sándor: A meginduló Orvosi Hetilap fogadtatása. DOI: 10.1556/OH.2013.HO2433
- Wikipedia
- Vitalitas.hu
- Palla Ákos, Trencséni Tibor: Az Orvosi Hetilap centenáriumi emlékkönyve
Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1959. - Fehér János, Gazda István, Szállási Árpád: Emlékkönyv az Orvosi Hetilap alapításának 150. évfordulójára.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. - Papp Zoltán: Főszerkesztői űjévi köszöntő DOI: 10.1556/650.2017.30680